Most ez foglalkoztatja a gondolataimat: “Amikor a tudatos jelenlétet gyakorlom, rálátást kapok az elmém működésére: látom, ahogy az ijesztő gondolatoktól elromlik a kedvem, aztán azt, ahogyan javul, ahogy természetesen hullámzik a belső állapotom. A tudatos jelenlétben a negatív élményekhez…

Az, hogy alapvetően pozitív beállítottságú vagyok, nem azt jelenti,hogy nekem soha nincs rossz kedvem, soha nem vagyok magam alatt. Ember vagyok, nem robot. Nekem is vannak érzéseim, és természetesen nem csak pozitívak. Tudok bal lábbal kelni, tudok morogni, ha több éjjel egymás után nem tudok…