Tízéves lett a mi kicsikénk! És ahogy a nővére ötödik és tizedik születésnapjára, meg már az ő ötödik születésnapjára is, kellett egy mesekönyv. Mert ami jár, az jár! :)

Meg azért is, mert a vizsgaidőszakban fejlődéspszichológia vizsgára tanulva annyi sürgős, és halaszthatatlan dolga lesz hirtelen az embernek... És azért is, mert megfogadtam, hogy többet fogok írni (meg olvasni), mint a közösségi oldalakon időzni - hát ez lett a végeredmény.

Én írtam a történeteket, Dorina rajzolta hozzá az illusztrációkat, kapkodva-rohanva eljutott a nyomdába és a könyvkötőhöz is. De elkészült! És kimondhatatlanul jó érzés volt, amikor a tulajdonosa magához ölelte és azt mondta: - Anya, ez annyira értékes, hogy pénzzel meg sem lehetne fizetni!